Ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis. Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Egyetemi doktori disszertációjának témája a konformizmus és a személyiség összefüggésének elemzése volt. Barkóczi Ilona tanítványaként kutatói pályája elején a kreativitás és a személyiség kapcsolatát vizsgálta, majd David Magnusson kutatócsoportjában, az inter- akcionizmus fellegvárában, a Stockholmi Egyetemen a szorongás következményelvá- rás-modelljének a kimunkálásában vett részt, és kultúrközi összehasonlító vizsgálatok keretében tanulmányozta a serdülők mindennapi helyzetekben jelentkező szorongását olasz, ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis, indiai, holland, svéd, orosz és magyar fiatalok körében.

A kilencvenes évektől kezdődően a megküzdés és a stressztűrő személy tanulmányozása áll kutatásai középpontjában, kandidátusi disszertációjában kidolgozta a személyiség pszichológiai immunrendszerére vonatkozó modelljét és megalkotta a pszichológia immunitás mérőeszközét, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelyet több nemzetközi vizsgálatban alkalmaztak. A European Association for Research on Adolescence EARA tagjaként a társaság hatodik, ban Budapesten tartott konferenciájának, a Positive Psychology Network tagjaként pedig az első nemzetközi pozitív pszichológiai konferencia európai programjának a szervezője volt Washington, A pozitív pszichológiai nemzetközi együttműködés keretében Csíkszentmihályi Mihállyal a flow és a pszichológiai immunitás összefüggéseit elemzi, és kidolgozta a flow kérdőíves vizsgálóeljárását.

Jelenlegi kutatási témája az érzelmi intelligencia. Oláh Attila harminc éve az ELTE oktatója, jelenleg a személyiség és egészségpszichológiai tanszék vezetője, a pedagógiai pszichológiai kar dékánhelyettese.

Bár a stroke relatív kockázata gyorsabban nő, mint a koszorúér-betegség, bármilyen nyomáson, a koszorúér-betegség abszolút kockázata jelentősen nagyobb, mint a stroke esetében. Ebbe a megállapításba beletartozik a boncolási vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a carotis és az intracerebrális vaszkuláris ágyak viszonylag védve vannak az atherosclerosis ellen a koszorúér-keringésben, különösen alacsonyabb vérnyomás esetén lásd 2. Inkább a nagyobb puszta stressz erős inger a nitrogén-monoxid felszabadítására, amely lokálisan csökkenti az atherosclerosis kockázatát. Az alacsony feszültségű fókuszterületek az ateroszklerotikus betegség kockázata például a koronária artériák, ahol az áramlás leáll az egyes szisztolák alatt. Neaton és mtsai.

Tanított a Stockholmi és az Örebrói Egyetemen is, főként a személyiség-lélektan, az egészségpszichológia és a pszichometria tárgyköréből tart előadásokat. A pszichometria művelőjeként számos teszt adaptálása pl. CPI, Langer-féle intelligenciateszt, Eysenck- féle intelligenciateszt és kidolgozása pl. Szociális és érzelmi intelligencia teszt, Megküzdésimód-preferencia, Foltteszt, Pszichológiai immunkompetencia kérdőív fűződik a nevéhez. Az elektronikus interjút készítette Pléh Csaba decemberében Mi maaz interakcionista személyiségpszichológiahelyzete?

Az interakción izmus nem vált a személyiségpszichológia önálló iskolájává, szemlélete, amely azt hangsúlyozza, hogy az aktuális viselkedés és a személyiség egésze is a tényezők dinamikus kölcsönhatásában változik, széleskörűen megjelenik mind a személyiségmérés új technikáiban pl. A pozitív pszichológia az egyik mai jelszó. Miben különbözik ez más megváltó irányzatoktól, például az évtizedek előtti humanisztikus pszichológiától?

A humanisztikus pszichológiánál nagyobb hangsúlyt helyez az optimális közösségi lét kialakulási feltételeinek megismerésére, és az empirikus tudományos vizsgálódásnak is nagyobb szerepet szán. A pszichológia igazi hivatásának az ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis fejlesztéséhez való hozzájárulását tekinti, ebben fogalmazható meg az az üzenet, amiben más irányzatokhoz képest újat hoz.

Ön sokat foglalkozott kultúrközi kutatásokkal.

Az éjszakai-nappali arány a klinikai CV kimenetelek jelentôs elôrejelzôje, de kevés prognosztikai információt ad a 24 órás vérnyomáson túl [94, 95].

Mi a valódi értelme és értéke ezeknek a személyiségkutatásban? A kultúrközi összehasonlító vizsgálatok legalapvetőbb célja a viselkedést meghatározó törvényszerűségek általánosíthatóságának igazolása. A különböző kultúrák ugyanakkor más és más alkalmazkodási stratégiákat alakítanak ki, amelyek adaptivitása a különböző területeken eltérő lehet.

A kultúrközi összehasonlítások fényt deríthetnek az adott közegben természetesként kezelt tradíciók személyiségépítő és személyiségkárosító hatására egyaránt.

Az egészségpszichológia és a klinikai pszichológia sokszor versenytársaknak tűnnek. Mi a valódi viszonyuk?

Bevezetés a pszichológiába

Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának ismereteit és eredményeit az ember testi és lelki jól- működésének bio-pszicho-szociális jóllétének a ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis és fejlesztésére hasznosító alkalmazott tudományág, amely elméleti keretként a pozitív pszichológia nézetrendszerét és a holisztikus emberfelfogást követi.

A klinikai lélektan a mentális működési zavarok kialakulásának megelőzésével és a rendellenes mentális és viselkedéses megnyilvánulások és személyiségzavarok terápiájával foglalkozik. Az egészségpszichológia eszközrendszerében az életmódformáló és edukációs stratégiák dominálnak, amelyekben a prevencióra helyeződik a hangsúly; a klinikai pszichológia tradicionálisan a patodiagnosztika és a terápiás eljárások terén kompetens. Mindkét alkalmazott ág rendelkezik önálló működési területtel és feladatkörrel mind az egészségmegóvás, mind a gyógyítás terén, a versenyt inkább azok emlegetik, akik a maguk területén bizonytalanok magas vérnyomás vérellátó kezelése kompetenciájukban, ez azonban nem zavarhatja sem a klinikai, sem az egészségpszichológia autonóm fejlődését.

Az élet lényege ugyanakkor a változás, a változás pedig mértékétől függően azonosítható a stresszel. A fejlődés nem képzelhető ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis változás nélkül, a stressz pedig úgy is felfogható, mint a fejlődést stimuláló, előmozdító változás az új követelményekhez való alkalmazkodás új képességek kifejlesztését igényli. Ha a stressz nem is minden esetben az élet sava-borsa, de mindenképpen olyan dolog, ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis kénytelenek vagyunk együtt élni, ha élni akarunk.

A megküzdéskutatás többek között arra irányul, hogy hogyan minimalizálhatjuk, küszöbölhetjük ki életünkből azokat ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis körülményeket, amelyek között a stressz megbetegít, és hogyan teremthetjük meg azokat a feltételeket, amelyek között a stressz fejlődésünk szolgálatába állítható.

Tanulmányunk kitér a megküzdéskutatás történetére, és bemutatjuk azokat a modelleket, amelyek az eredményes megküzdés személyiségfeltételeire összpontosítanak. Coping, ahogy Laza- rust szakmán belül emlegetik, színre lépése és munkássága nyomán vált ugyanis a megküzdés fogalma a stressz- és emóciókutatásban főszereplővé.

Történeti sorrendben a legmarkánsabb modellek: a pszichoanalitikus felfogás vagy a megküzdés egomodellje Freud, Anna Freud, Haan ; az állatpszichológiai modell; a traitmodell; és a tranzakcio- nalista felfogások, vagyis Lazarus modellje, illetve az azt módosító modellek.

A pszichoanalitikus felfogás A klasszikus analitikus értelmezés szerint a megküzdés azokat az egomanővereket jelenti, amelyekkel az ego a külvilágból jövő fenyegetéseket kezeli.

Az intrapszichikus konfliktusok megoldásának eszközrendszerét az elhárítómechanizmusok adják. Míg a megküzdés tárgya és célpontja a külvilág, a külső veszély és fenyegetettség, az elhárító- vagy védekezőmechanizmusok a belső veszélyek ellen védik az egót. A legfontosabb szempont a coping és az elhárítás megkülönböztetésében az, hogy a megküzdés tudatos harc, szembeszállás az ismert külső veszéllyel vagy tudatos elkerülése a fenyegető helyzetnek, az elhárítómechanizmusok ugyanakkor tudattalanul működnek.

Az analitikus irodalom klasszikus vonala a megküzdés elemzésével csak érintőlegesen foglalkozott, érdeklődésének középpontjába az elhárítómechanizmusok működése, kategorizálása és patológiás folyamatokkal való összefüggésének tanulmányozása állt. Későbbi munkáiban a védekezést az ösztönharcban, illetve a külvilági fenyegetésekkel szembeni küzdelemben a vereségét és tehetetlenségét elismerni vagy ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis rá mért csapást elviselni kénytelen ego feszültségkezelő munkamódjaként értelmezi.

A védekezés, az elhárítómechanizmusok használata valójában a megküzdés kudarcának a következménye.

ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére - PDF Free Download

Az analitikus szerzők közül a coping fogalmát elsőként Anna Freud említi Burlin- gham és A. Freud, Anna Freud szerint a mindennapi ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis normális kezelésének módja feltételezi az érzelmi élet feletti kontrollt, amikor úgy szállunk szembe a fenyegetésekkel, vagy kerüljük el azokat, hogy közben nem transzformáljuk, nem változtatjuk és nem nyomjuk el érzéseinket, és nem torzítjuk el a valóságot, ahogy azt a védekezések alkalmával megtesszük. Freudhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselte, hogy védekezésre akkor kerül sor, ha más próbálkozások kudarccal jártak.

A problémakezelés és konfliktusmegoldás ezen adekvát, tanulás útján elsajátítható módjainak az elemző leírásával azonban ő is adós maradt. Freuddal ellentétben ugyanakkor több helyen kifejti — ahogy erre L. Az analitikus szerzők közül Norma Haan foglalkozott legbehatóbban a coping fogalmának elemzésével, a megküzdés és védekezés közötti különbség meghatározásával Ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis, Haan szerint az általa rendszerbe foglalt egofunkciókon kognitív funkciók, reflexív-önérzékelő funkciók, figyelem-összpontosító funkciók, érzelmi impulzusokat szabályozó funkciók belüli alaptevékenység-formák diszkrimináció, leválasztás, ok-okozati megjelenítés, válaszkésleltetés, érzékenység, idő-visszaállítás, szelektív tudatosítás, eltérítés, átalakítás megküzdő copingvédekező defensive és töredékképző frag- mentary módon működtethetők az ego által mind extrapszichikus, mind intrapszichi- kus fenyegetések esetén.

A megküzdő, a védekező és a töredékképző egofunkcionálás az alábbi alapvető különbségekkel jellemezhető: a megküzdés magában foglalja a célt, a választást, a rugalmas váltást, megmarad az objektív valóság világában, és megengedi a megfelelő érzelmek kifejezését. A védekezés kényszerített, tagadó, merev, torzítja az objektív valóságot és logikát, utat enged a rejtett impulzusok kifejezésének, és megtestesíti azt a várakozást, hogy a szorongástól anélkül is megszabadulhatunk, hogy a problémával közvetlenül foglalkoznánk.

A töredékképzés vagy fragmentálás automatizált, rituális, egyéni szabályokat követő, érzelmileg irányított és irracionálisan működő abban az értelemben, hogy az objektív valóságot nyilvánvalóan sérti. Haan szerint a megküzdés az egészséges és normális egoműködési mód a konfliktusok kezelésére az összes egofunkció vonatkozásában, a védekezés neurotikus vagy hosszabb távon neurózist eredményező egomanőver, ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis töredékképzés pedig pszichotikus vagy pszichózishoz vezető munkamód.

Egy példán érzékeltetve a működési módok különbségét: az ego azt a feladatát, hogy a másik ember csak részben kifejezett érzéseit vagy gondolatait megértse, teljesítheti empátia copingprojekció védekezés és téves elméletalkotás töredékképzés útján.

Az interperszonális érzékenység mint alap egofunkció a realitáshoz való viszony, az emocionális irányítottság, a rugalmasság és az alkalmazkodási eredményesség vonatkozásában a működési módok függvényében realizálódik. Az empátia magas fokán halvány jelzések alapján is képesek vagyunk megérteni és megérezni a másik ember problémáit. A folyamat lényege hasonló a projekció esetén is, egy erős élményállapot egy küszöb körüli érzékelési tartományban lévő ingerre mobilizálódik.

A különböző egofolyamatokban megjelenő megküzdő, védekező és töredékképző munkamódok azonosítására Haan mérési eljárást dolgozott ki, ennek ismertetésére a módszerek tárgyalásakor visszatérünk majd.

• Ей предстояло узнать это совсем .
•  У м-меня его .
•  Was passiert? - нервно спросил .

A megküzdés tudatos és egészséges, a védekezés nem tudatos és inkább patológiás. Az állatpszichológiai modell Az alapvetően az állatpszichológiai stresszkutatásokat jellemző felfogás szerint coping- nak tekinthető minden olyan viselkedéses válasz, amely kontrollálni képes az averzív környezeti hatásokat azáltal, hogy csökkenti az arousalt, a félelmet vagy egyéb drive-okat.

Az állatpszichológiai modell keretében a megküzdő viselkedés menekülő, támadó és passzív módjait különítették el, ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis az állatoknak az előre jelzett, a random módon megjelenő, a kontrollálhatatlan és a kontrollálható fenyegetésekre adott válaszait elemezték, vizsgálva az ilyen helyzetekbeli magatartás eredményességének vagy eredménytelenségének szomatikus következményeit.

A megküzdés mint vonás: személyiség és coping összefüggése A személyiségvonások jelentőségét középpontba állító megküzdési modellek a megküzdéskutatások hajnalán magát a megküzdést, a nehézségek kezelésének módját is a személy tartós jellemzőjének, stabil angina magas vérnyomás tekintették, feltételezve azt, hogy a stresszor tulajdonságaitól, a kontextustól függetlenül az emberek, ha stresszállapotban vannak, előnyben részesítenek egyes reagálási módokat.

A coping traitmodellje azt hangsúlyozza, hogy az emberek konzisztens vonásokat, stratégiákat, védekező manővereket dolgoznak ki, tanulnak meg a konfliktusok kezelésére, a fenyegetések elhárítására, és ezeket rájuk következetesen jellemzően alkalmazzák mindenféle stresszel kapcsolatban.

Ez a következetesség megnyilvánulhat ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis abban, hogy egyesek felerősítik, felnagyítják a fenyegetések és veszélyek jelentőségét, perceptuálisan nyitottabbak a veszélyt jelző ingerekre, vagy ellenkezőleg, igyekeznek homályban tartani, perceptuálisan elhárítani a veszéllyel és fenyegetéssel való szembesülést. A represszió-szenzitizáció Byrne,a monitoring-blunting, a vigiláns-elkerülő pólusokkal leírt személyiségjellemzőket kezdetben úgy tekintették, mint tartós vonásokat, amelyek kimunkáltsági szintje jelentősen meghatározza azt, hogy egy adott személy hogyan viselkedik fenyegetettség, kár vagy veszteség esetén.

A szenzitizátor, a monitorozó és a vigiláns személy fokozott érzékenységet mutat a veszély jelzései iránt, nehezen teszi túl magát a megrázkódtatásokon, és erősen motivált arra, hogy a bizonytalanságot információkereséssel szüntesse meg.

A represszor, a kognitív elhárítással és homályosítással jellemezhető személy ugyanakkor igyekszik figyelmét elterelni a veszély jeleiről, perceptuális küszöb emelkedik a fenyegetésekkel szemben.

A szenzitív személy nehezen tolerálja a bizonytalanságot, ami minden fenyegetés jellemzője, ezért igyekszik mindent megtudni a veszély természetéről. A represszor személy a veszély tudatával együtt járó vegetatívarousal-növekedés kellemetlen élményét viseli nehezen, ezért amíg teheti, igyekszik távol tartani magát a fenyegetéssel való szembenézéstől. A negatív hatásokhoz kár, veszteség, veszély való viszonyulás mindkét szélsőséges módjának: a szenzitizációnak ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis a repressziónak egyaránt megvan a maga adaptív értéke a megküzdésben és a sikeres alkalmazkodásban.

A szenzitizáció, a monitorozó információszerzés a fenyegetés természetének feltárását és a kezelés adekvát módjainak a kidolgozását szolgálja, a represszió pedig a megrázkódtatásokon és a veszteségeken való túllépést segíti elő.

Mindkét stratégia eredményre vezethet, ha a kontextusnak megfelelően a maguk helyén alkalmazzák. Kihívások és fenyegetések esetén, illetve olyan helyzetekben, ahol a megküzdő személy kontrollképes, a szenzitizációval és a monitorozással érdemes élni, kár és veszteség esetén vagy olyan körülmények között, amikor a kontroll birtoklására nincs mód, a represszióval lehet jobban alkalmazkodni a stresszhez. A személyiség és megküzdés kapcsolatában a vonásokat és a megküzdésistratégia-pre- ferenciákat izoláltan szemlélő megközelítések helyett a nyolcvanas évektől kezdődően a viselkedést a kontextus figyelembevételével szabályozó holisztikus személyiségműködés elemzése került a fókuszba.

Ezen szemlélet szerint a személyiségvonások dinamikus kölcsönhatásban, a kontextus igényeivel összehangoltan szabályozzák a megküzdést.

Egy reziliens személy például a helyzet szabta kontroll-lehetőségek függvényében választ egy adott kontextusban a represszív vagy a monitorozó megküzdési stratégia közül, amelyek hatékony alkalmazására személyisége komplexitása függvényében képes. A személyiség-alapadottságok behatárolják, kijelölik azon alkalmazkodási formák és szokások körét, amelyeket az emberek stresszállapotban mutatnak.

Az emberek magatartását markáns személyiségjegyeik határozzák meg nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A személyiségkutatást uraló Big Five-modell képviselői szerint valódi hajlamaink a stressz alatt tárulnak fel leginkább, ezért a megküzdéskutatás csak a személyiségtényezők figyelembevételével lehet eredményes. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a megküzdés a ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis a maga jellegzetes vonásaival ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis lévő individuum tevékenysége.

A személyiség öt alapdimenziója extroverzió, barátságosság, neurotikusság, lelkiismeretesség, nyitottság meghatározza a fenyegetések jelentőségének megítélését a neurotikusság például erősíti a vonzódást a negatív érzelmek megtapasztalásához; az extrovertált személy hajlamosabb kihívást észlelni, mint fenyegetéstaz információkeresést és a problémacentrikusságot nyitottságaz önfegyelmet és a kitartást lelkiismeretességvalamint a társas támasz igénybevételét barátságosságvagyis mindazon tényezőket, amelyek a stresszhez való alkalmazkodás eredményességét meghatározzák.

Világosan kell látni ugyanakkor azt, hogy a korrelációk a személyiségvonások és a megküzdési stratégiák között azért olyan magasak, mert a személyiségvonások definícióik szerint szokások integrált egységei, míg a megküzdési stratégiák olyan szokások, amelyeket az emberek stresszhelyzetekben mutatnak. Operacionálisan a megküzdési stratégia tehát nem más, mint a vonás építőköveként tekinthető szokás, amit egy személy stresszteli körülmények között alkalmaz, ezért nem okozhat meglepetést például az, hogy a barátságosság mint vonás és a társakhoz fordulás mint szokás erősen korrelál.

A kognitív tranzakcionalista copingmodell Ellentétben a megküzdés traitjellegű értelmezésével, Lazarus tranzakcionalista coping- modelljének központi gondolata, hogy a viselkedés a személy és környezet közötti dinamikus kölcsönhatás eredménye, és a coping egyike azon központi változóknak, amelyek ezt a tranzakciót nehezített alkalmazkodási feltételek esetén moderálják. A coping fogalmát mint kulcsfogalmat Lazarus a stressz kognitív tranzakcionalista elméleteilletve újabban az érzelmet kognitív motivációs viszonyként felfogó elmélet keretében dolgozta ki.

Ezeknek az elméleteknek a másik központi fogalma a kognitív értékelés cognitive app- raisal. Lazarus értelmezése szerint egy adott személy-környezet interakcióban mind az érzelem erőssége és minősége, mind a megküzdés módja a kognitív értékelés következménye.

Ez a felfogás alapvetően eltér a korábbi copingértelmezésektől, amelyek azt hangsúlyozták, hogy a coping egy olyan válasz, amit az emóció, például a szorongás vált ki. Az analitikus modellben például az elhárítómechanizmusokat a szorongás aktiválja, az állatpszichológiai és a tanuláspszichológiai copingmodellben a megküzdő válasz a feszültséget redukálja, és a magas drive-szint hatására mobilizálódik Dollard és Miller, Lazarus modelljében a coping szintén intim módon kapcsolódik az érzelmekhez, részt vesz azok szabályozásában, de a coping is és az emóció is az értékelés következménye.

A személy-környezet tranzakcióban a kognitív értékelés folyamata két egymáshoz dinamikusan kapcsolódó szakaszra bontható. Beszélhetünk elsődleges és másodlagos értékelésről.

Az elsődleges értékelés azt tisztázza, mit jelent, mi a jelentősége az aktuális személy-környezet interakciónak a személy aktuális jólléte, kényelemérzete szempontjából, tágabb értelemben az egész életének alakulása szempontjából. A másodlagos értékelésben történik meg azoknak a forrásoknak a számbavétele, amelyek a megküzdés során mobilizálhatók.

A magas vérnyomás genetikája - genetika az orvostudományban - Genetika az orvostudományban

A kérdés, mit is tehetek én ebben az interakcióban? Az elsődleges és a másodlagos értékelés is további komponensekre bontható. Az elsődleges értékelésben az egyik lényeges komponens az adott környezeti hatás vagy változás motivációs relevanciájának a megállapítása, ami annak tisztázását jelenti, hogy érint-e, és ha igen, milyen mértékben, személyes célokat az adott változás.

A másik értékelési szál a motivációs kongruencia vagy inkongruencia vizsgálatát jelenti, mennyire egyezik meg vagy milyen mértékben tér el az vesebetegség és magas vérnyomás hatás attól, amit a személy akar.

Az elsődleges értékelés harmadik komponense az interakció egoinvolváltsági fokának megállapítása. A másodlagos értékelés elsőként az adott változás és interakció kiszámíthatóságát, kontrollálhatóságát vizsgálja, továbbá azt, hogy ki vagy mi az okozója, kézbentartója a változásnak, ki lehet a felelős azért, hogy a hatás előállt.

A második komponens a másodlagos értékelés folyamatában a problémacentrikus beavatkozáshoz bevethető coping- stratégiák számbavétele, mindazon erőforrások ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis lehetőségek feltérképezése, amelyek az interakció menedzseléséhez igénybe vehetők. A harmadik komponens az érzelem regulációját szolgáló megküzdési források feltárását jelenti; azoknak a lehetőségeknek a ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis van itt szó, amelyek a helyzethez való pszichológiai alkalmazkodást lehetővé teszik.

A másodlagos értékelés újabb komponense a jövőre vonatkozó elvárásokat elemzi: becslések történnek arra vonatkozólag, hogy hogyan alakulhat az interakció az egyes megküzdési stratégiák bevetése esetén vagy akkor, ha az egyén egyáltalán nem avatkozik be.

A vérnyomás HYPERTENSION ÉS AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS CSALÁDI TÖRTÉNETE

Folkman és Lazarus kidolgozott egy eljárást, amellyel különböző feszültségkeltő körülmények között mérhető a megküzdési folyamat. Ezt a Megküzdési módok kérdőívet a módszerek kapcsán mutatjuk be. Elutasítva a coping leegyszerűsített kimenetbemenet modellben való vizsgálatát lásd pl.

A negyven év kutatási termésének leg- konzisztensebb eredményeit az egyik as tanulmányában Lazarus az alábbiakban foglalja össze. Az emberek a legtöbb alapvető megküzdési stratégiát használják valamennyi feszültségkeltő helyzetben, vannak azonban specifikus stresszorokhoz kötődő megoldások.

Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Az érzelmek regulálása például egyértelmű kár és veszteség esetén; a konfrontáció és problémaorientáció szignifikánsan gyakoribb olyan helyzetekben, amelyeket kihívásként értelmezünk.

Ha megváltoztathatónak látjuk a körülményeket, akkor problémafókuszú stratégiákkal operálunk, és többnyire konstruktívak vagyunk; ha kívülről irányítottnak definiáljuk a történéseket, akkor passzivitással és érzelemcsillapító megküzdéssel reagálunk.

magas vérnyomás egy orvos szemével

Egyes megküzdési stratégiák nagyobb stabilitást mutatnak: például az a beállítódás, hogy megpróbáljuk pozitív oldalukról szemlélni a dolgokat, bár személyiségtől függően, de a legtöbb stresszhelyzetben jellemző ránk, ugyanakkor a társas támogatás igénylésével mint megküzdési lehetőséggel annak függvényében élünk, hogy milyen az aktuális szociális környezetünk.

Ha valaki más van bajban, és az számunkra is kellemetlen, akkor igen gyakran kérünk segítséget, ha nekünk nincs lehetőségünk megoldani a problémát. Minden megküzdési mintázat hasznossága vagy eredményessége változik, attól függően, hogy milyen típusú a helyzet, milyen karakterisztikumokkal jellemezhető a személy, és hogy milyen területre vonatkoztatjuk a hasznosságot vagy eredményességet pl.

Ami az egyik helyzetben működik és eredményes, inadekvát és káros a másikban.

2. Сьюзан ощутила угрызения совести.
4. В АНБ было только одно помещение, еще более засекреченное, чем шифровалка, и Сьюзан поняла, что сейчас она окажется в святая святых агентства.
5. A hipertónia fokozatok szerinti osztályozása
7. Magas vérnyomás megfizethető kezelés

Ezenkívül a megküzdési stratégiák változnak a komplex feszültségkeltő helyzet különböző állomásain. Ha ezeket az állomásokat egybemossuk, hamis képet kapunk a megküzdési folyamatról. A szituáció, a személy, a kognitív értékelés és az egész tranzakcionális folyamat lényeges aspektusainak ismeretében tudunk csak választ adni arra, hogy milyen stratégiát választ a személy, és az milyen hasznot hoz majd számára. A megküzdés szoros együttjárást mutat a helyzetben domináló érzelmi állapottal, a pozitív és negatív érzelmi állapotok karakterisztikus copingstratégiákat mobilizálnak.

A nyolcvanas évektől Lazarus a stressz- és emóciókutatások integrálásának szükségességét hangsúlyozta, megtéve azt az elméleti alapvetést, hogy a stressz úgy tekinthető, mint része annak a nagyobb tárgykörnek, amit emóciónak nevezünk Lazarus, A védekező manőverek adaptivitásközeliségük alapján rangsorolhatók, használják az elsődleges represszió és másodlagos projekció, lásd pl. White, vagy az adaptív áttolás, racionalizáció, projekció, izoláció, reakcióképzés és nonadaptív elfojtás, tagadás kategóriákat a védekező eljárások közötti különbségek érzékeltetésére Haan, ; Hilgard, ; Vaillant, Mint arra korábban is utaltunk, Haan határozott különbséget tesz coping és védekezés között, a copingstratégiákat azonosító kategóriarendszerét az egofunkciókat szisztematizáló modellje keretében írja ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis.

Ez a modell négy alapvető egofunkciót különít el, és ezen egofunkciókhoz tíz tevékenységformát rendel. A tevékenységformák, az adaptivitás dimenziójában rangsorolva őket, megküzdő, védekező és töredékképző módon realizálódhatnak. A négy alapfunkció a következő: kognitív, önérzékelő, figyelem-összpontosító és érzelemszabályozó funkció.